Volt egyszer egy Kölcsey-művház

Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

A Kölcsey épülete (1978 november – 2003 július) a Hunyadi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny színpadképe a Debreceni Monteverdi Kórussal, Potyók Balázs karnagy (jobb oldalon) vezetésével.
A fotót olvasónk, Barbócz Erzsébet küldte, köszönjük!

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmathy Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja a színházat díszítette.
Repró: Thorma János Múzeum, Debreceni Képeslapok. Nagyításért kattints a képre!

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:

A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe a Hunyadi és a Bethlen utca kereszteződésében. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ, szemben a szövőkör székei.
Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra ekkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Bethlen utca, a művelődési központ előtt Rátonyi József szobrászművész alkotása: Kölcsey Ferenc szobra (1978).
A háttérben a Bethlen utca és Hunyadi János utca melletti panelházak láthatók. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése 1977 / '78-ban. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok az ezredforduló óta a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak.)

Az egykori bábszínház és művész mozi. Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A ledöntött Lenin-szobor a Hunyadi utcán; ma a virágóra van itt. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből. Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől állt a kis pódium és a szökőkutas medence. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művelődési központ parkja a Hunyadi utca felől, 1991 július 11-én,
a XX. Debreceni Jazz Fesztivál nyitónapján. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkolóban sörfesztiválok és karácsonyi vásárok is voltak. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az egykori színházterem. Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor újabb életmű-kiállításán repróztuk a volt Centrum Áruházban

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A művelődési központ épületét 2003 nyarán kezdték lebontani. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzőjének 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja (részlet), mely a színházat díszítette. Repró: Thorma János Múzeum

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

A régi Kölcsey helyére épített konferencia-központ látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL