Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzik. Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált maradványa.

Az erődítmény eredetileg csaknem 1700 éve épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető. Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik az árok helyét.

A csereerdei Zsuzsi-megálló – ezzel szemben van az Ördög-árok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet keresni.

Itt visz be az ösvény a Vámospércsi útról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs táblán egy szemléletes térkép is helyet kapott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Az Ördög-árok hegyes karói mai is roppant félelmetesek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon se múlt el nyomtalanul. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

A szomszédos kilátónál fedett pihenőhely és információs tábla is szolgálta a kirándulókat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!