100 éves fotók a városról (2.)

Debreceni múltidéző sorozatunk első részében a cívisváros XX. század eleji arcára csodálkozhattunk rá, s ezúttal is ebben a korban maradunk, mégpedig Vértesi Ferenc kollekciójának legpompásabb másolatait csillantjuk meg.

A fenti kártyán a nagyerdei Dobos-pavilon tündököl (1885-től 1921-ig állt a fedett uszoda helyén), míg a következő lapon a helyi kisvasutat ismerhetjük meg az 1911-es villamosítás előtti időkből. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Maradva a Nagyerdő környékén, íme egy szép relikvia az ötös fogatról. A parádés kocsit (és egy villamost) a Simonyi úton örökítették meg az akkori sok fa között.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vértesi Ferenc egy olyan fotót is posztolt, amin az előbbinél is hihetetlenebb arcát láthatjuk az útnak. Mindenhol fa, jobbról pedig kisvonat várakozik.

Magazinunk olvasói ezennel a Kassai úti campus eredeti rendeltetésére is rácsodálkozhatnak. Az épületegyüttes ugyanis huszárkaszárnya volt.

Az alábbi üdvözlőkártyát azért választottuk, hogy mindenki láthassa, hajdanán milyen dús liget burjánzott a Reformáció emlékkertjében. A dátum: 1900. Ég és föld a mai növényzethez képest...

Akkoriban Csokonai szobrának környezete is sokkal zöldebb volt. Az alkotás a Kollégium mellett állt, a mai új városháza helyén pedig az intézmény oktatói lakóházai sorakoztak.

Továbbhaladva a Kossuth (előzőleg Nagy-Cegléd) utcára, az 1865. október 7-én megnyitott Csokonai Színházat kereshetjük fel, ami 1915 óta viseli a poéta nevét. Az itt még megcsodálható, díszes kerítését, melyet rég lebontottak, az István Gőzmalom lakatosai készítették.

A teátrummal szemben az Angol Királynő Szálló állt. A ma is meglévő épület híres terme volt a „Bunda”, ahol Ady Endre is sokat időzött. A Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolat szerint a helyiségben ilyen freskók szolgálták az otthonosságot és a felhőtlen kikapcsolódást:

Következik egy olyan fotó, amin ismét kisvonat pöfékel – de már a belvárosi Frohner Szállónál. A sínek kiágaztak a főutca két szélére, a Kistemplomot pedig még toronysisak ékesítette.

Az előző helytől továbbmenve kifelé, a Killer-házhoz értünk, ahol bank, bútorüzlet és -műhely is működött. Ma ebben található a Benedek-könyvtár is. De mi lehet a középen előugró épület?

Vértesi Ferenc képeslapjairól a fenti kérdésre is választ kapunk. Egy másik Szálloda, a Royal állt ott. A fejedelmi fogadót 1944-ben bombázták szét (mellette a nagy zsinagóga).

Még egy dokumentum a Royalról. A mai Petőfi téren kb. itt áll a Petőfi-szobor. Érdekesség, hogy a park 2012-es talajmunkái idején a szobor mögött láthatók voltak a földben a szálloda pincemaradványai!

Ezennel pedig megérkeztünk a régi Nagyállomáshoz. A fenséges palotát Pfaff Ferenc tervezte, és 1902. július 14-én nyitották meg. Az 1944-esbombázásokban megsérült, de nem helyrehozhatatlanul. Mégis lebontották, s a pályaudvar mai épületegyüttese 1961. augusztus 20-án nyílt meg.

Van egy másik szemléletes képeslapunk is Vértesi Ferencnek köszönhetően. Ez a felvétel sem igényel külön magyarázatot, elég csak csendben, hosszan csodálni... (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!