A Nyár utcai kanyar egy pazar Octaviával, 1967-ből. Fotó: Uvaterv / Fortepan
Debrecen
első nagy lakótelepét (ami még nem házgyári paneltechnológiával
készült) a Libakert nevű kertség helyén építették meg. A
nevének az Új élet parkot adták. 1972-ben így írt a városrészről dr. Korompai Gáborné a Hazafias Népfront – Szülő-földünk című – honismereti híradójában: ezelőtt 15 évvel valóságos falusi levegőt árasztott az akkor még Libakertnek nevezett terület. A régi Libakert mindössze 35–38 hold területű volt (a Péterfia, Füredi, Dózsa és Honvéd utcák között). De a gazdasági jelentősége alapján igen fontos kertsége volt Debrecennek.
Kováts György 1822-es térképe a Liba-tóval. Nagyításért kattints a képre!
Létezett
egy Liba-tó is, amit Kováts György geometrista még feltüntetett
az 1822-es térképén. Ez az időszakos víz a Honvéd és a Dózsa
utcák sarkán terülhetett el. A kert déli fele szőlővel volt
beültetve, de 1657-ben azt is kiosztották házhelyeknek. A
konyhakerti művelés a XIX. század közepén lendült fel.
A Tanácsköztársaság útja és az Ibolya utca sarkán 1968-ban még a Vörösmarty MTSZ zöldségboltja működött, ma kocsma van itt is. Fotó: Db. Városi Tanács Műv. Osztálya, 1969
Ez a fellendülés köszönhető a kiváló
feketefölddel és bővizű kutakkal megáldott parcelláknak is, amik
150–160 négyszögölesek voltak. A
legelterjedtebb és leghíresebb termény a torma volt a Libakertben.
Az 1900-as évek elején megjelent a melegágyas művelés is, és
így ennek is köszönhetően, 1957-ig virágzó bolgárkertészetként
működött az egész városrész. Valakik mégis úgy döntöttek,
hogy itt kell megvalósítani az Új élet parkot – aminek az érdekében szinte mindent
lebontottak.
Csak egy épület maradt meg: ahol a könyvtár működik. A lakótelep kapott iskolát, boltokat, kisdedóvókat, de játszótereket és parkokat is kialakítottak. Ugyanakkor természetesen a beköltözőket étterem és presszó is szolgálta. Azóta sok minden más lett: lefestették például a pettyes házat, átépítették a Lapost, és lebontották a háziipari szövetkezetet, aminek a helyén parkot hoztak létre.
Az 1965-ös Debrecen-útikönyvben a Tanácsköztársaság útja négyemeletes házainak építésről is megjelent egy megrázó felvétel (lásd a fenti fotón), a következő kép pedig már egy kész állapotot mutat. Íme a Tanácsköztársaság útja eleje:
A Tanácsköztársaság útja látképe anno. Fotó: Db. Városi Tanács Műv. Osztálya, 1969
A következő képeslapmásolatot Herczeg László osztotta meg az olvasóinkkal:
Az Új élet park és a régi Vénkert. Fotó: Képzőművészeti Alap, 1971
A városrészről a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyben is szerepel egy pazar felvétel. Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya.
Az Új élet park látványa a Hámán Kató út felől. Fotó: Vencsellei István / MSZMP Db. Biz. (1969)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése